Közzétéve:

Egy kis személyes, avagy a nagy csend… :)

Hogy mi van velem? Nyár van. Nagyon nyár 🙂 … De sajnos bizony nekem eddig tartott.

A történet ott kezdődött, hogy félig befejeztem az egyetemet – fél évem van már csak hátra. Ebben a fél évben fogom teljesíteni az összefüggő nagygyakorlatomat, és mivel a szülővároskám gyermekvédelmének történetéről írom a szakdolgozatom, így az is adott volt hogy a gyakorlatot itt fogom végezni. Egy szó mint száz – nyár elején hazaköltöztem.

1-2 nap nyugodt itthonlét után meg utaztam. Hol páromhoz, hol “mini-nyaralásra”, hol megint a páromhoz, hol pedig nagyszülőkhöz. Nem volt megállás, ezért is maradt abba a “nyári” projektem. Időhiány.

A múlt hétvégén apukám születésnapját ünnepeltük, nagy családi banzájjal, vasárnap hazaértünk és azóta van időm újra alkotni – végre.

Szépen pakolgattam össze a dolgokat, amikor is rájöttem még valamire – itthon nincs olyan bejáratott hely, ahol fényképezni tudnék. Hiszen Szegeden ott volt a nappali asztala (micsoda kulisszatitkok 🙂 ! ), a képek kb. 95%-át ott csináltam. De itthon? Rettenetesen sötét a szobám, nem lehet szép képeket csinálni, bár párat már csináltam (a “padlós” képek itt készültek, jobb helyet még nem találtam :-/ … ).

Így most egy jó nagy feladat előtt állok – találnom kell egy jó helyet, ahol lehet jó képeket lőni.

Most még van egy szabad hét a nyárból – augusztusban kezdem ugyanis már a gyakorlatom, pontosabban jövő héten, így ezt a ‘problémát’ remélem meg tudom oldani a héten… Drukkoljatok 🙂 !

Kieg:

A facebookos játékra még ma éjfélig lehet jelentkezni 🙂 !