Közzétéve:

10. nap – Hogyan és mikor találkoztál először a goth stílussal? Milyen benyomásaid voltak?

Legelőször talán 5-6 évesen, akkor még ovisként “találkoztam” ezzel a stílussal, amikor is egy este “sutyiban” megnéztem az Ollókezű Edward-ot 🙂 … Fogalmam nincs miért, de ott helyben magával ragadott Tim Burton világa, Edward (akit férjemnek kívántam ott és akkor, lemondva a mesebeli “szőke hercegekről” 😀 ). Tetszett a fehér bőrhöz a fekete haj és fekete ruha, tetszett a “furcsasága” és a 6 éves lelkem “creepy”-nek találta. Tetszett a hihetetlen gyönyörű, régi, ódon kastély, ami a borzalmas egyhangú kertvárosra nézett rá.

A tegnapi nap már említettem, hogy mindig is viszonylag elegánsan öltöztem már kicsiként is (persze nem fehér ing, fekete szoknya, magassarkú, de pl. nagyon ritkán viseltem tornacipőt, csinos garbókat húztam, szövetnadrágban jártam, stb.), illetve tinikoromban borzalmasan depressziós voltam… Talán ennek is volt köszönhető, hogy 12-3 éves koromban egyre több és több “gloomy” zenét hallgattam, pl. HIM-et, Marilyn Mansont, Depressziót, Nightwisht (persze emellett hallgattam pl. Good Charlotte-tot, meg Guns ‘N Roses-t is 😀 ). Pontosabban mindig azt hallgattam, amihely éppen kedvem volt, és sokszor volt hogy a “sötétebb” zenéket kerestem.

Szintén 12-3 éves koromban kezdtem el egyre sötétebb ruhákat felhúzni. Előtte én is mint minden kislányka, viszonylag színesen öltözködtem, világoskék, piros, zöld, de még rózsaszín felsőim is voltak 😀 , viszont utána már csak sötétszürkét, sötétzöldet, feketét húztam fel. Mikor gimibe kerültem (nagyjából 8-tól kezdve) már csak feketét viseltem. Megnyugtatott, “gyógyított”. Furcsa, de igaz. Ugyanúgy voltam vele, mint a zenével – azt vettem fel, amihez kedvem volt, soha nem csináltam ezt tudatosan.

Mikor gimibe kerültem, megint sokat változott a stílusom. Előtte csak nadrágban voltam hajlandó járni, onnantól fogva pedig csak szoknyában 🙂 … Hosszú fekete szoknya, bakancs, kettő közül kivillant csíkos zoknik, felül fekete trikó és csinos ing. Itt neveztek először “goth”-nak, ami meg is lepett, hiszen sosem gondoltam volna magamról hogy én goth lennék. Én voltam és kész. Azt hallgattam, ami tetszett, amihez hangulatom volt, azt húztam fel, amiben jól éreztem magam. Más kérdés, hogy ezek valóban igen csak hajaztak a goth felé 🙂 …

Elég sok közösségi portálra regisztráltam akkoriban, és persze nem maradhattak ki a külön goth portálok sem – VampireFreaks, LD50, stb., bár ugyanúgy fenn voltam a rockerek.hu-n, MyVipen, Iwiwen, de még MySpace-en is. Ezeknek köszönhetően egész sok külföldi goth-al ismerkedtem meg, de valahogy sosem éreztem ezeknek az oldalaknak a “közösségi” erejét. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy meg kellene csinálni egy olyan közösségi oldalt, ami más, ahol közvetlenebbek az emberek egymással, és ahol nem csak a saját profilod és néhány nehezen megtalálható fórumrész van. Nos, igen, ez volt 2006 január 2-án, amikor megszületett az MGC. Akkor még egy punk lánnyal és egy nem meghatározható stílusú srác segítségével indítottam be, GPortalon…

Mivel nálunk a kisvárosban alig voltak goth-ok (sőt, szinte nem is voltak, 1-2 ember talán, de itt inkább a punk a jellemző stílus), így hihetetlenül jó érzés volt rálelni a közösségre, akik “olyanok mint én” 🙂 … Borzalmas szinte visszaemlékezni, hogy mennyire szívvel lélekkel csináltam, éjjel-nappal cikkeket írtam, próbáltam megválaszolni a kérdéseket, próbáltam segíteni annak, aki kérte, vagy akinél láttam hogy ráférne. És úgy tűnt, hogy nem csak én voltam az aki vágyott egy ilyen erős közösségre, hiszen nagyon hamar elértük a 100, majd a 300 tagot, s ha jól emlékszem volt olyan is, hogy 400-500 tagunk is volt. Hihetetlenül jó érzés volt, szeretek még ma is visszaemlékezni az azokra az időkre 🙂 …

Nem fogok hazudni, rengeteg probléma és konfliktus volt, hiszen ennyi ember között ha nincs konfliktus, akkor ott a baj 🙂 … Nagyon sokszor gondoltam arra, hogy oké, letojom, itt hagyom az egészet a fenébe, nekem erre nincs szükségem. És utána jutott eszembe, hogy bizony olyan sok és értékes ember volt ott, aki támogatott, hogy egyszerűen képtelen voltam abbahagyni. 🙂

Az MGC egyébként 3-4 éves is megélt. A “megszűnésének” oka az volt, hogy egyre több és több probléma akadt az oldallal, és egyre több admin lépett ki (köztük sok oszlopos tag is). Ekkor döntöttem én is úgy, hogy abbahagyom, átadtam a főadminságot egy arra érdemesebb személynek 🙂 . Bár az MGC még ma is “él” (Facebook csoport, meg ha jól tudom régebben volt egy új oldal is), régi fénye egyhamar sajnos nem fog visszaállni …

Egyébként miután kiléptem, 1-2 hét után jöttem rá, hogy nekem bizony “írnom kell”, és akkor hoztam létre ezt a blogot 🙂 …

Fúúúhhh… Jól elkanyarodtam a témától, elnézést is kérek mindenkitől XD … De ilyen ez, ha az ember elkezd nosztalgiázni 🙂 , és feljönnek a régi szép emlékek ^^.