Elég sokszor felmerül az alkotók között az a téma, hogy vajon mennyi legyen az annyi. Rengetegszer körbe lett járva a téma, sok véleményt és elméletet olvastam mára arról, hogy vajon mennyiért is áruljuk az ékszereinket? Az egyik legelterjedtebb kalkulációs módszer a következő:
anyagár x 4 + 1500/2000 ft/óra + egyéb költségek
Hát, ha én így számolnám az áraim, akkor a többségük 2000 felett lenne, a nyakláncok 4-5000 ft-nál kezdődnének. Véleményem szerint ez borzalmasan drága lenne …
Persze azt meg tudom érteni, hogy sokan vannak olyanok, akik ezt csinálják teljes munkaidőben, azoknak valóban szükségük van arra, hogy ki tudják ebből fizetni a számlákat, plusz az alapanyagokat, hogy a ruhákról, ételekről és egyéb dolgokról ne is beszéljünk. Más kérdés, hogy véleményem szerint borzalmasan kevesen vannak itthon, akik ezt teljes munkaidőben, saját munkájukként végezhetik, csak 1-2 nagy névvel rendelkező művész esetleg.
Én, egyszerű halandó nem tehetem meg azt meg hogy 2-3 ezer forinttól kezdődjenek az ékszereim. Nem sajnáltatni szeretném magam, de már sokszor kaptam azt a visszajelzést, hogy túl olcsón adom az ékszereimet.
Elmondom miért. Én így számolom az ékszereim árát:
anyagár x 2 + 200 munakbér (nehezebb, összetettebb, több órás munkáknál 500)
Ezen kívül még vannak dolgok, amik befolyásolják az anyagárat.
– Ha túl sokra jön ki, akkor a munkabért sokszor nem számolom
– Ha még akkor is sokallom, akkor 1x anyagárat számolok (csináltam már így ékszert)
– Belövök egy nagyjábóli árat minden ékszeremnél, és ha túllépi azt az árat, akkor ismét lefaragok belőle
– Ha nagyon drága anyagokkal dolgozom, akkor csak azoknak az anyagárát veszem (1x)
Hogy miért tudom ezt megtenni?
– Szerencsés vagyok, mert nekem nem kell a számlákra, a gyerekemre gondolnom, mert egyik sincs.
– Egyáltalán nem teljes munkaidőben végzem ezt, hanem hobbiként.
– Abszolút kezdőnek érzem magam, sok technikával még most ismerkedem, és néha úgy érzem hogy az út sosem ér véget 🙂
– Hihetetlenül fontos nekem az alkotás, így amikor alapanyagokat keresek, vadászok, sosem arra gondolok hogy másnak dolgozom, hanem hogy magam miatt teszem.
– A legfontosabb: nagyon nem akarok kicseszni senkivel sem. Nem vágyam egy budai ingatlan, sem egy nyaraló. Én csak a saját hobbimat szeretném ebből finanszírozni.
Nagyon nehéz ez a pénz-kérdés, főleg hogy szerintem az áraim elfogadhatóak, az ismerőseim szerint pedig túl olcsó vagyok 😀 … Szeretném azt gondolni, hogy sokan nem annak gondolják az “olcsóságot”, hogy rossz minőséget adok át. Sok hibái vannak az ékszereimnek, jól tudom, de mindegyikbe próbálom a maximumot beletenni. Le kell azt is írnom, hogy a minőség nem mindig arányos az árral. Nem egyszer láttam már felháborítóan drága ékszereket, és messziről látszott rajtuk, hogy “csak úgy össze lettek dobva”, nem igazán volt mögöttük koncepció, tervezés. Nem mondom, hogy én minden ékszerem lerajzolom, mert ez egyáltalán nincs így (bár van egy kis füzetem, tele vázlatrajzokkal, amikből kb. 2 dolgot valósítottam meg eddig 😀 , de azt inkább akkor használom ha az éjszaka közepén tör rám az ihlet, vagy nincsenek megfelelő alapanyagaim), de azért mielőtt nekiállnék dolgozni általában összepakolgatom a dolgokat az asztalon és megnézem hogy nézne ki. Egész addig dolgozom egy-egy ékszeren, amíg azt nem mondom, hogy oké, ez így már jó lesz, tetszik, még én is felvenném.
Én emiatt tudok jól aludni, hogy nem érzem úgy hogy “lenyúlok” másokat, bár már volt úgy hogy így éreztem, pedig akkor tényleg csak az anyagárat számoltam. De néha az is sok.
Az is legyen világos a “kívülállók” számára, hogy egyrészt nem kis munka és költség beszerezni az alapanyagokat (gondoljunk csak a néha irreális postaköltségekre…), vagy néha nem kis munka megkeresni a megfelelő dolgot, és pont olyat amit a megrendelő kér. Az pedig külön szomorú, hogy sokszor látni olyan ékszert (főleg ebay-en), amit 1-2 dolláért árulnak, és összeszámolod, és az anyagköltsége minimum 3-4-5 dollár … Őket végképp nem tudom, hogy hogy tudják megoldani.
Szeretem azt gondolni, hogy a műveim boldogabbá tesznek valakit, és úgy érezheti hogy kicsit jobban ki tudja önmagát fejezni általuk. Ezért is próbálom az árakat amennyire csak lehet alacsonyan tartani, mégis néha úgy érzem hogy van, akinek ez is drága…Vannak pedig olyanok, akik azzal szekálnak, hogy túl alacsonyak az áraim, emelnem kellene …
Ti mit gondoltok? Emelnem kellene? Vagy maradjon minden így?