Nos, igen, nem véletlen volt, hogy olyan csendben voltam… 🙂 Ma volt úgymond az utolsó nap, hogy huzamosabb ideig “itthon” voltam, ma fél4-kor a vonat elrepít messzire… És bár a cuccaimért majd kicsit később visszajövünk, de az emberben rengeteg érzelmet felkavar csak maga az a tény, hogy tudja most aludt utoljára az “ágyában”, most biciklizett utoljára ezen az utcán, most ment be utoljára a munkahelyére… 🙂
Nos, hát ez egy ilyen talicska most…
*Tag if you know*
