“Babybat” korszakomat kb. 13-4 éves koromtól lehetne számítani, és leginkább az akkor “toppon” lévő bandákat hallgattam 🙂 … Akkor még úgymond “nemtudatosan” voltam goth, inkább csak “furcsának” meg “depressziósnak” gondolt mindenki… Mondjuk, így visszagondolva, volt benne igazság.
1. Good Charlotte – Hold On
A Good Charlotte Young and Hopeless albuma akkortájt jelent meg, amikor elkezdtem a “sötét” oldal felé tekintketni. Megvolt benne minden, ami akkor kellett – fekete sminkes, tetovált fiúk, akkoriban zúzósnak számító dallamok, és “szívhez” szóló szöveg… A Hold on-nak egyébként érdemes a klipjét is megnézni, mindigsírokezenis. Egyébként érdemes módon ezen az albumom lévő számokat ismerem egyedül a bandától, és anno baromi nagy fan voltam.
2. HIM – Sacrament
Egy másik nagy kedvenc bandának számított nálam a HIM, őket is orrba-szájba hallgattam, és végre úgy éreztem, hogy van, aki megért 🙂 … Bolondság, de akkor igaznak tűnt.
3. Marilyn Manson – Lamb of God
Manson bácsi szintén olyan zenéket szerkesztett, amiket éjjel-nappal képes voltam rongyossá hallgatni, volt hogy éjjel őt hallgatva aludtam el, reggel felkelve pedig az első dolgom volt, hogy bekapcsoljam 🙂 … Mondjuk, a történethez az is hozzátartozik, hogy 14 évesen egy református gimibe kezdtem el járni, és ez tökéletes “lázadás” volt ellene 🙂 …
4. The 69 Eyes – Brandon Lee
A 69 Eyes szintén egy kieemelndő bandája a Babybat korszakomnak, és próbáltam visszaemlékezni, hogy vajon melyik számukat hallottam először, de egyszerűen fogalmam sem volt. Viszont annyi bizonyos, hogy a Brandon Lee számot marha sokszor hallgattam meg, ráadásul akkoriban (én is) nagy Holló-lázban égtem 🙂 …
5. Nightwish – Nemo
Sokáig gondolkodtam, hogy melyik szám/banda kerüljön az 5. helyre… Within? Type O? Nagyon nehéz választás… Végül úgy döntöttem, hogy a Nightwisht választom, hiszen bár nem volt akkora nagy korszakom velük, mint a HIMmel vagy Mansonnal, mégis nagyon sokszor hallgattam őket, mert kellemesen elringattak a zenéik 🙂 …