A migránsokkal kapcsolatos hírek, cikkek szerintem nem látott mennyiségben jelentek meg mostanában, ilyen-olyan szempontból bemutatva a kérdést. Nemrég a Dark Blogközösséget is elérte a téma, először Cathreen írta le véleményét, majd Deliah is a saját szemszögéből, most pedig elért hozzám is 🙂
Nem mondom, hogy nekem tökéletes rálátásom lenne a témára, vagy hogy nagyon sok újdonságot fogok leírni (főleg, mert először nagyjából olyasmit akartam írni, mint a HVG, de megelőztek :))) ), de jó pár ponton kötődőm úgymond a témához – először is, délalföldi révén először nálunk teltek meg a szállások (kb. egy éve), illetve az egyik menekültállomás a szülővárosomban található. Az is talán a véletlen dolga, hogy az előző félévben két kurzust is felvettem, ami a témával kapcsolatos. Az egyik a Migráció Sík Endrével volt a másik pedig a Terrorizmus és terrorizmus elleni küzdelem Valki Lászlóval (aki esetleg ELTE-re jár, annak ajánlom mindkét kurzust!). Azért tartottam fontosnak leírni ezeket a tényeket, mert tudjuk hogy egyedi véleményünket nagyban meghatározzák a személyes tapasztalatait, azok a dolgok, amiket közvetlenül látunk, hallunk, hogy a személyes kötődésekről ne is beszéljünk.
És nálam a témával kapcsolatban tehát jó sok ilyen “egyedi” körülményről lehet beszélni, az előbb felsoroltak mellett még ott van a végtelen naivitásom, a liberális világnézetem, a szociális érzékenységem, az empátia, a tolerancia, stb. stb. stb… Egy szó, mint száz, úgy döntöttem, hogy megpróbálom picit leírni ezeknek az embereknek a helyzetét, hátha úgy könnyebb megérteni, ez a téma már ugyanis jó ideje bennem van.
Első és legfontosabb tény véleményem szerint az, hogy a migránsok nem probléma, hanem TÜNET. És ezt sokan elfelejtik. Ők egy probléma miatt menekülnek, ha az a probléma nem volna, akkor migránsok se lennének (vagyis nem ekkora mennyiségben). Ez olyan, mint amikor tüsszögsz, akkor igen, az kellemetlen, de az annak a jele, hogy megfáztál. És mit csinálsz annak érdekében, hogy ne tüsszögj tovább? Elmész a dokihoz és kérsz antibiotikumot, vagy tripla adag C-vitamint veszel be, és mézes teát iszol hozzá. Minden esetre valami megoldást találsz arra, hogy megszüntesd a tüsszögést, vagyis pontosabban a megfázást szünteted meg. Balgatag, egyszerű példa, de mostanában az emberek ilyesmiből értenek csak.
Rengeteg olyan vélt sérelmünk van, ami rögtön megmagyarázhatóvá válik, ha picit elképzeljük a helyzetet, mert bármilyen furcsán is hangzik, bizony mi emberek nem is vagyunk olyan különbözőek, sőt. Képzeljük el egy kitalált eseményt – Magyarország, 2015, államvallás a keresztény. Jön néhány nagyokos és azt mondja, az az igazi keresztény, aki mellénk áll és Jézus nevében gyilkol. De nem csak így-úgy, néha, hanem falukat, városokat gyilkol le, azt nem is nézve hogy az áldozat férfi, nő, gyerek, idős, nemszámít, de ha nem a csoport tagja, akkor halál a sorsa. Ez a csoport elfoglalja mondjuk Bács-Kiskun megye, legnagyobb megyénk nagy részét, majd vírus szerűen kezd el terjeszkedni, és terjeszkedés közben persze gyilkolnak, rombolnak, stb. Aki épeszű az úgy rohan el előlük ahogy csak tud, és minél messzebbre.
Na, hát leegyszerűsítve valami ilyesmi az Iszlám Állam is, körülöttük nincs más csak fegyveres konfliktus, harc, gyilkosságok, pusztítások. Amikor 2001-ben a reflektorfénybe került az Al-Kaida (bár a szeptember 11-i támadás még mindig nagyon ellentmondásos), azt hiszem tőlük nem féltünk – vagy csak visszagondolva, gyerekfejjel tűnik így nekem? -, de az Iszlám Állam más. Hozzájuk képest az Al-Kaida sületlen piskóta. Vagy még annyi se. Jelenleg egyébként az egyik legnagyobb és legvéresebb, veszélyesebb terrorszervezetről beszélünk, pedig higgyétek el, van egy pár terrorszervezet, és többségük azért nem pónisimogatót üzemeltet…
Tehát, szerintem így már abszolút érthető a menekülés oka. Aki tud, és akit még nem mészároltak le, az menekül. Gyakori “gond” az is, hogy de hát milyen jó cuccaik vannak a migránsoknak, márkás ruhák, okostelefonok, tabletek, stb. Igen, ilyeneket látunk náluk, mert itt vannak. Azért tudnak itt lenni, mert ilyeneket látunk náluk. Mit is jelent ez? Aki szegény, az a környező országokba menekül, aki pedig gazdagabb annak van pénze a kontinenst elhagyni. Ennyi. A pénz dönt arról, hogy ki mennyire messze jut. Hasonló gondot szokott okozni sokakban az, hogy sok férfi van a migráns között. Szerintem ezen sincs csodálkoznivaló, hiszen egyrészt a gyerekek és nők lemaradtak, rosszabb esetben nem bírták a “nagyszerű körülmények” közötti utazást. A klasszikus migrációk amúgy is úgy szoktak lezajlani, hogy a férfiakat küldik előre, és őket követik a nők és a gyerekek később.
Elég sok baromságot lehet hallani és olvasni mostanában, például hogy a terroristák küldik a migránsokat, vagy pedig hogy az USA áll a migráció-hullám mögött, mert így akarja gazdaságilag tönkretenni Európát. Na, hát ez a globális gazdaság kialakulása óta egy elég nagy saját kardba dőlés lenne, ebben azért remélem egyetértünk, hiszen a rengeteg amerikai cégnek kell ugyebár az európai felvásárlópiac is, hiszen akkor ki venne Nike cipőt, meg ki inna Coca Colát? Egy szó mint száz, Európa elég nagy piac, ha egy kis ország gazdasági válsága óriási globális galibákat okoz (értsd: Görögország), akkor mekkora galibát okozna egy egész kontinensé? Szintén gyakori elmélet az is, hogy a zömében fiatal férfiak azért jönnek ide, hogy “megmérgezzék ivóvizeinket”, stb. Oké, tételezzük fel, hogy a mondatban van igazság, és a fiatal férfiak valóban terroristák, de akkor megnyugodhatunk, minket magyarokat nem érint a fenyegetés, hiszen egy ilyen kis ország, ami gazdaságilag a béka feneke alatt van, lemaradott, befolyásoló ereje nulla, az nem lesz terrorista célpont. Mert minek? Ha Budapest és Berlin, London, New York, Tokió ivóvizének mérgezése között gondolkodnának a terrorista vezetők, akkor valószínűleg azt mondanák, hogy felesleges egy ekkora országra, városra pazarolni a készleteket. Kegyetlennek tűnhet, lehet, de olyan kicsik és jelentéktelenek vagyunk (tökmindegy mi mást sulykol belénk a média, hogy mennyivel jobbak vagyunk mint Európa, meg a világ, meg még az alieneknél is, mi akkor is csak egy kis porszem vagyunk a térképen).
És ha már média. Hihetetlen, ami ezekkel az óriásplakátokkal volt, be kell valljam, nekem a pofám leszakadt, meg valahol elismerően is bólogattam. Pofámleszakadt attól, amit ezek a plakátok üzennek, de el kell ismernem, hogy nagyon okos volt, aki kitalálta, hiszen hihetetlen jó munkát végzett (ha az még elítélendő is, akkor is “jó” munkát végzett). Borzalmas ügyesen kihasználták az emberek hiszékenységét, félelmét, és a migráció-hullámot, csak épp a mondanivalóval van itt gond. Azt ugyebár tudjuk, hogy aki ide érkezik csak azért teszi, mert itt már úgymond “Európában van”, innen már szinte kismiska eljutni Londonba, Berlinbe, akárhová. Eszük ágában sincs ittmaradni, itt letelepedni, “elvenni a munkánkat”, meg bűnözni. De hát az ember olyan, hogy fél, főleg ebben a mai, bizonytalan világban, ahol sokaknak bizonytalan a megélhetése, a családja biztonsága. Magas a munkanélküliség, így persze hogy aki dolgozik, az fél attól hogy elveszik a munkáját, bár érdemes itt megjegyezni, hogy a bevándolók többsége (bárhol legyen is a világ táján), olyan munkát végez, amit az ott élő társadalom tagjai lenéznek. Nem épp kitüntetett munka mosogatónak, takarítónőnek, dobozolónak, vagy akármilyen más tipikus “migránsmelósak” lenni.
Azt meg végképp ne felejtsük el, hogy hogy élnek ma ezek az emberek nálunk. Migránsnak lenni enyhén szólva nagy szívás, hiszen gondoljunk bele – rajtunk kívül álló okok miatt el kell hagynunk az otthonunkat, a városunkat, a hazánkat, állatokhoz sem méltó módon, kiszolgáltatva mindenkinek több hétig, hónapig utaznunk kell, előtte ki tudja mennyi ideig rabszolgamunkában “törlesztettünk” annak, aki átcsempész minket itt-ott. Rengeteg történetet hallani, olvasni ezen emberek utazási körülményeiről, ezekre érdemes odafigyelni, és elgondolkodni rajta, hogy vajon bevállalnák-e ezek az emberek “csak úgy” ezeket a körülményeket, ha csak nincs valami valódi, hihetetlen erősségű és komolyságú indok a háttérben.
Megpróbáltatásaiknak persze a kimeneküléssel és az utazással nincs vége. Miután nagy nehezen elérkeztek Európába, átjutva a Schengeni határon, még nem nyugodhatnak meg. A határátkelés viszontagságai után megérkeznek egy “fejlett, európai” országba, és ekkor beindul (ha nem hamarabb) egy lelki mechanizmus. Az elgyökértelenedés. Én csak 250 km-el arébb költöztem, az országomat nem hagytam el, mégis meg tudom érteni, hogy milyen érzés a honvágy, milyen érzés amikor “nem otthon vagy”. Fájdalmas, üres érzés. Kiszolgáltatottá tesz, hiszen az adott ország kényére-kedvére vannak kitéve. És mire erre milliókat, milliárdokat költünk olyan plakátokra, amik elméletileg nekik szól, gyakorlatilag nem tudják elolvasni (elgondolkodtató, hogy akkor vajon kinek is szól, és itt utalnék a már fentebb leírtakra, amit nem kívánnék leírni ismét.).
Egy szó, mint száz, ez a bejegyzés azért született ,hogy picit közelebb hozza ezen emberek helyzetét hozzánk. Használjuk a képzelőerőnket, használjuk az agyunkat, és ne hagyjuk, hogy a média befolyásolni tudjon minket, ne higgyünk el mindent, amit írnak, főleg ne az ilyen mindenegyben, meg csakneked, meg hasonló megbízhatatlan, csak a megosztásokra, nézettségre törekvő “szenzáció-hajhász” oldalakról informálódjunk.
Végül, de nem utolsó sorban szeretnék nektek ajánlani egy érdekes riportot egy “tetovált önkéntesről“, amit szerintem érdemes elolvasni és megfontolni. Egy riport elfogadásról, toleranciáról, bizalomról. Egy riport az emberségről, humánumról és a migrációról. És ha valaki lemaradt volna, vagy nem érti miről beszélek, annak ezt a cikket és videókat ajánlom 🙂