Írtam már ajánlót filmekről, zenék, de játékról még sosem. Egészen idáig, mert a Don’t Starve mellett nem tudok úgy elmenni, hogy ne írjak róla. Az ez előtti játékokról főleg azért nem írtam, mert többségük széles körben ismert (pl. Sims(ek), Diablo(k)), viszont ez a játék szerintem kevésbé ismert, pedig valami zseniális!
Kezdjük ott, hogy nem vagyok oda a “csak lőjj és tölts” játékokért, egy szó mint száz, nem vagyok egy akció-veterán, sőt. Volt egy idő, amikor szerettem ilyenekkel játszani, nem mondom, baromi jó kis stressz levezető, és tinikoromban erre szükségem is volt, de amióta benőtt a fejem lágya, valahogy inkább a gondolkodósabb játékokért vagyok oda, a Kedvessel például nagyon ráfüggtünk a Keep talking and nobody explodes bombahatástalanítós-játékra, illetve egy pár napja ráleltem erre a Don’t Starve-ra.
Lássuk is, miről is szól maga a játék.
Az alaphelyzet baromi egyszerű – élj túl minél több napot.
Elsőre ez egyszerűnek tűnik – tudj esténként tüzet rakni, vágj fát, szedj követ, és gyűjts össze megfelelő mennyiségű kaját, és akkor nem lesz baj. A gyakorlatban azonban mindenféle szörny leselkedik rád (pl. pókok, vadkutyák, vagy épp szellemek), illetve ha nem figyelsz oda magadra, akkor be is csavarodhatsz éjjelente (és akkor elkezdesz mindenfélét haluzni, például furcsa szörnyeket, amik egy alacsonyabb agyi szinten rád is támadnak)
A játék kezdetekor, első lépésben karaktert választhatunk magunknak – akik szerintem kicsit Tim Burton stílusban vannak megrajzolva, és talán pont ezért tetszik nekem ennyire ez a játék 😀 -, akiknek különböző különleges képességeik vannak. Első indításkor egy karaktert választhatunk, Wilsont, akinek különleges képessége az, hogy szép szakállat tud növeszteni 😀 . Minél több napot élünk túl vele, annál több XP-t kapunk, ami szintlépésnél új karaktert nyit meg nekünk (unlockol), így minél többet játszunk, annál több karakter közül választhatunk.
Az én kedvencem Willow, aki egy piromán kislány. Az ő különleges képessége az, hogy nem sebzi a tűz, illetve van neki egy szép kis öngyújtója. Ja, és ha ideges, akkor gyújtogat 😀 .
Ami kimondottan izgalmas ebben a játékban, hogy bár a karakter halála után mindig újra kell kezdenünk a játékot (ami talán ha már jól fejlesztett a karakter, akkor szívfájdalom), a térkép minden alkalommal random, így sosincs két ugyanolyan játék, illetve ugyebár a karakterek különbözősége is színesíti a játékélményt.
Maga a világ végtelen egyszerű grafikájú, talán épp ezért szép is. Kimondottan szeretem, hogy csak egy nézet van a játékban (igaz azt égtájak szerint lehet változtatni), mert én a mozgó kamerákkal mindig megszenvedek, végtelen béna vagyok velük…
Egyébként már több kiegészítő is kijött belőle, nekünk csak az alapjáték van meg, illetve most tervezzük majd beszerezni a Don’t Starve Together-t, ami a multiplayer játékot teszi lehetővé, és akkor együtt lehet küzdeni a Kedvessel 🙂 (A Diablo 3-ban is a legjobb, hogy tudunk vele ketten játszani).
Tehát, egy nagyon különleges hangulatú játékról van szó, ami engem sokkal inkább ezzel a hangulattal, mint a játék lényegével fogott meg. Nagyon dark, nagyon sötét, nagyon elvont, nagyon tetszetős! Úgy tudom csak digitálisan lehet megvenni, de több platformra is megjelent (PC-re és PS-re biztosan), ráadásul az ára sem vészes, ha jól láttam, 3-4-5ezer forint körül mozog, de valamelyik hónapban PS Plusz-hoz ingyen járt.
Érdemes szerintem beszerezni, jópofa játék, én nagyon el tudok vele lenni, ha az ember egy kis kikapcsolódásra, némi (tényleg nem sok) gondolkodásra vágyik, akkor tökéletes 🙂 ! Ráadásul egy nem akció-játékhoz képest meglepően izgalmas, számomra ilyen egy tökéletes játék.
♦ Facebook ♦ Instagram ♦ Bloglovin ♦
♦ Tmblr ♦ Pinterest ♦ DeviantArt ♦ Ask.fm ♦