Posted on Hozzászólás most!

Zeneajánló – Wagakki, avagy egy japán folk banda, amit igazán érdemes ismerni

Sokszor említettem már a blogon a DarkBlogközösség facebook csoportot, amit nem csak azért imádok, mert sok remek ember osztja meg a blogposztjait, gondolatait, hanem azért is, mert mindig találok benne valami klassz új dolgot, amivel tovább szélesíthetem a világomat 🙂 . Az, hogy kedvemre valóak a folk, folk metál, folk rock zenék pedig tudjátok, hiszen sokszor posztoltam róluk zenéket, zeneajánlókat, zenés kihívásokban is sokszor megemlítettem 🙂 , továbbá eléggé nyitott vagyok a japán kultúra iránt is, régen rengeteg mangát olvastam, animéket annyira nem néztem, valahogy az olvasás volt az én színterem 🙂 , no meg nem mellesleg “a vér kötelez” is, hiszen a tesókámnak van egy online magazinja, az AniMagazin meg egy ahhoz tartozó online közösség, szóval, kötelességem szeretni :))) …

Tehát, egy szó mint száz, Bloody Vampire-nek köszönhetően ráakadtam egy olyan bandára, ami elég sok “szeretem” dolgot ötvöz, ők pedig nem más, mint a Wagakki japán folk együttes. Az, hogy a fellépéseikkor tradicionális japán viseletet ötvöző dolgokat viselnek, az, hogy a sok egyedi, japán hangszert felhasználják, hatalmas plusz pont! Imádom 🙂 . Komolyan mondom újraélesztette a régi japán-mániám 🙂 …

Hogy mit érdemes róluk tudni? Egy viszonylag friss (2013-as), új bandáról van szó, akik most kezdenek felénk (mármint Japánon kívül…) híresek lenni. 6 tagból áll, Yuko Suzuhana a “legyezős” lány nem más, mint az énekes, mellette háttérénekes és gitáros Machiya, a basszusgitároknál Asa áll, Wasabi (hihi) pedig a dobos. És akkor most jönnek a különleges handszerek (mármint “nekünk” különlegesek), pontosabban a tradicionális japán hangszerek – Beni Ninagawa az úgynevezett “tsugaru-hamisen”-en játszik, ami egy hosszú nyakú pengetős hangszer, Kiyoshi Ibukuro pedig a koto-t pengeti, ami leginkább a mi citeránkra hasonlít, Daisuke Kaminaga hangszere a shakuhachi, ami egy hosszú, végén fújt ajaksípos hangszer, míg Kurona a wadaiko-nak nevezett tradicionális dobot veri. Egyébként emiatt is nem meglepő talán az a tény, hogy maga a Wagakki szó japán, tradicionális hangszert jelent 🙂 .

A zene tehát zseniálisan ötvözi a “nyugati rockot” és a tradicionális japán hangzást, fogalmam nincs, hogy hogy csinálták, de ennek a két ambivalens világnak az ötvözésével valami baromi különleges, erőteljes, ősi energiával bíró zene született. Egyetlen egy félelmem van, az ilyen “friss” bandák, hiába csinálnak jó zenét, olyan sokszor eltűnnek a föld felszínéről, ilyen-olyan okok miatt… Remélem itt ilyenről nem lesz szó, jó lenne még sok ilyen király számot hallani ettől a bandától 🙂 …