Már régebb óta terveztem egy ilyesmi bejegyzés-sorozatot, gondoltam most megosztom veletek, hogy milyen is az, amikor beindulnak a kerekek 🙂 , avagy hogy is születik “kis műhelyemben” egy ékszer.
A műhely szó nálam egyébként enyhe túlzás, hiszen sok kreatív alkotónak van szó szerinti rendes műhelye, vagy legalább egy jóravaló íróasztala. Mióta a kedvessel osztozkodunk egy szobán, azóta nekem csupán az ágy fele és néhány polc jutott 😀 , amiből egy természetesen csak a kreatív cuccoké, az alkotások 90%-át pedig az ágyban fekve-ülve kreálom, a maradék 10%-ékban vagy a földön, vagy a teraszon, neadjisten az íróasztalnál, de az már tényleg ritka 😀 … Ez jutott, hát ez van! 🙂
Nagyjából minden területén az életnek igaz rám, hogy nem szeretek tervezni. Úgymond azt szeretem, ha a dolgok szépen folynak a maguk útján, éljen a spontaneitás, és ez bizony igaz az ékszerkészítésre is. Egyetlen egy olyan ékszerem nincs, ami elkészítése előtt órákat ültem volna a “tervezőasztal” felett, millió egy összetépett, összegyűjt papírgalacsin között. Akkor szoktam egy ékszert csak lejegyezni, ha az megszületett valami különös módon a fejemben, ám valamilyen oknál fogva nincs hozzá alapanyagom, vagy túl időigényes és épp valami más munkában vagyok. Szerencsére ez mostanában nem volt jellemző 🙂 .
De mégis, honnan jönnek akkor az ötletek? Nagyon sokszor esett már meg velem az, hogy megláttam egy ékszeralkatrészt, és arról rögtön az ugrott be, hogy milyen ékszeren mutatna jól, milyen színekkel, alakzatokkal lenne az igazi, stb. Így készült ez a fülbevaló is, ugyanis amikor megláttam a hosszú, ezüst gyöngykupakokat, rögtön tudtam, hogy milyen fülbevaló lesz belőlük 🙂 . Tudtam, hogy fekete gyöngy kell hozzá, hogy két szerelőpálca lesz a közepében, mindent.
Szerencsére elég sokan bíznak bennem az internet világában (ismeretlenek is), így sokszor kapok megkereséseket, felkéréseket. Sokan vannak, akik csak néhány kulcsszót mondanak, valakik egész pontosan leírják, hogy mit szeretnének, megint mások pedig képeket küldenek. Ez utóbbit szeretem a legjobban, mert akkor abszolút egyértelmű, hogy mégis mit szeretne a másik 🙂 …
A Petrának készült galaxisos statement nyakláncot sokan megcsodáltátok már nálam, az egyik legtöbbet megnyitott posztja a blognak az utóbbi időből, nem is véletlen, hiszen egy izgalmas feladat volt elkészíteni életem első statement nyakláncát, ezért egy jó kis tutorial is készült róla 🙂 . Talán azt már kevesebben tudjátok, hogy Petra a bal oldali képpel keresett meg, és kért arra, hogy készítsek neki ahhoz hasonló, de statement nyakláncot (a bal oldali ugyanis sima nyaklánc).
Ennél talán még izgalmasabbak azok a mezsgék, amiken akkor járok, ha egy viszonylag új, számomra ismeretlen területen járok. Talán sokan tudjátok, hogy már régóta próbálkozom a drótozással, mostanában talán egyre többet gyakorlom, próbálok több tapasztalatot szerezni benne, minél több mindent kipróbálni. Életfa / gyógyító fa medálokat már ezer meg egy éve terveztem készíteni, és végre találtam egy egész jó leírást is hozzá [Link], ami alapján úgy gondoltam hogy én is elkészíteném.
Mert ahogy nem szeretem a megtervezett dolgokat, annyira utálom úgymond a leírásokat. Inspiráció, technikai útmutatóként imádom őket, de hogy én lépésről lépésre kövessek egy leírást, az bizony lehetetlen, sőt, képtelenség. A receptekre és a DIY-tutorialokra szoktam azt mondani, hogy egyik sem Szentírás, nem kötelező őket szóról-szóra követni, sőt. Érdemes eltérni, úgymond letérni a járt útról 🙂 … Ezért van az talán – minden nagyképűség nélkül -, hogy sokkal jobban tetszenek a saját életfa medáljaim, mint a tutorialban szereplők 🙂 …
Inspiráció persze nem csak egy másik ékszerből származhat, vagy egy DIY-posztból. Szeretek nyitott szemmel járni a világban, de néha érdemes a belső világunkra is koncentrálnunk. Az emberre bármi hathat – egy jó könyv, egy jó film, bármi. Íme néhány olyan ékszer, amit egy könyv, egy személy (képzeletbeli vagy valós), esetleg film ihletett 🙂 …
Tipp, ötlet 🙂 ? Ha nem néztétek meg a kitűzők alatti linket, mert inkább kitalálnátok, hogy ki is ihlette ezt a nyakéket, akkor ha kijelölitek ezt a részt, akkor megtudhatjátok: Mary Shelley, a Frankenstein írója!
Szintén egy könyv az ihletője ennek a kitűzőnek is, igaz, ez már valamivel modernebb változat 🙂 . Ha ismét szeretnétek játszani, akkor próbáljátok meg kitalálni, majd jelöljétek ki ezt a részt, hogy megtudjátok a választ! Az ihlet forrása nem más, mint Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszonya, aminek nem mellesleg nem is olyan rég megjelent a második kötete!
Ez a nyakék már olyan borzalmasan régi, hogy szerintem még más számmal kezdődött a korom is, amikor készült és amikor viseltem… Sajnos már nincs meg 🙁 , az idő folyamán ugyanis elhasználódott. Viszont, bár ez valamivel nehezebb, hiszen nem annyira konkrét dolgok jelennek meg benne, mint az előző két kitűzőnél, de annyit elárulok, hogy az egyik kedvenc könyvem főszereplője ihlette 🙂 . Ha kíváncsiak vagytok, ismét csak jelöljétek ki a részt! Bizony, bizony, Charlotte Bronte Vilette című könyve olyan hihetetlen hatással volt rám – főleg Lucy Snowe, a főszereplő alakja miatt, hogy ez a nyakék megszületett 🙂 …
Jó pár évvel ezelőtt született meg ez a nyakék is, ami azóta sajnos szintén nincs meg, ás bizony ennek is egy talán nem túl egyértelmű képzeletbeli személy az ihletője, aki szintén (az előző képzeletbeli személyhez hasonlóan) borzalmas nagy hatással volt rám. Ha kíváncsiak vagytok, jelöljétek ki 🙂 ! Ez a személy nem más, mint Jane Eyre, aki szintén Charlotte Bronte által előhívott személy 🙂 …
Végül, de nem utoljára, egy talán még a fentinél is különlegesebb inspirációs forrásról szeretnék írni nektek, ez pedig nem más, mint az álmok 🙂 . Igen, pontosan, jól olvastátok, álmok. Mert bizony az alkotó egy olyan elfajzott lény, akinek a fejében még álmában is pörögnek az ötletek, a gondolatai még akkor is az alkotás körül forognak. Nos, nálam sem volt ez másként ennél az ékszernél, ahol egyik álmom szereplője egy hasonlót viselt, nekem pedig muszáj volt megalkotnom felébredés után 🙂 …
Igaz, ez a nyaklánc sokkal szebb lett élőben, mint amilyen álmomban volt 🙂 …
Egy másik furcsa módja az álom-inspirálódásnak az, amikor egy álmod szereplőjét valósítod meg egy ékszerben. Még régebben álmodtam egy furcsa, fekete ruhás nővel, aki szinte szakasztott mása volt annak a nőnek, aki ezen a medálon szerepel 🙂 …
Talán ennél is furcsább, kifacsartabb dolog, amikor egy ékszer elkészítéséről ámodsz… Mert bizony legútóbb ez esett meg velem 🙂 … És nem is kell hozzá sokmindent beszereznem, csak néhány oyumaru-t, néhány szárított virágot (álmaimban árvácska szerepelt), és akkor már folyhat is a dolog 🙂 … Tudjátok mi volt ebben az álmomban a legfurcsább? Amikor felkeltem, és végiggondoltam, és rájöttem, hogy annyira nem is lehetetlen azon a módon megalkotni az ékszert, ahogy álmodtam 🙂 …
Remélem ezzel a kis poszttal sikerült egy kis inspirációt vagy segítséget nyújtanom azoknak, akik ékszerkészítésre, vagy bármilyen más alkotásra adnák a fejüket, de nem tudjátok, hogy hol is kezdjék. Nem szégyen inspirálódni, sőt! 🙂