Az előző posztomban írtam, hogy szeretnék megvalósítani egy “Instagram Projektet”, amit az elmúlt napokban #cseketour hasteggel ti is nyomon követhettetek. Mivel ott sokszor nem tudtam mindent leírni, amit szerettem volna helyhiány miatt, illetve mivel angolul is használom az instagrammom, így most szeretném a leírtakat megosztani itt, magyarul 🙂 , illetve “sorrendben”, Instagramra sokszor inkább kedv alapján kerültek fel a képek.
Tatát úgy is nevezik, mint a vizek városát – több nagy tó és sok forrás is található a környéken. Egyik tava a Cseke-tó (az Öreg-tó után a legismertebb, az Öreg-tó partján áll a tatai vár) és az azt körülvevő Angol park minden egyes centije az Esterházy családhoz köthető (ahogy egy kis túlzással nagyjából minden más is Tatán). A park egyébként szinte szembe található meg a lakásunkkal, mondhatni hiper-szuper közel, így nem is a “főbejáraton” megyünk be közös képzeletbeli sétánk során, hanem hátulról, egy aprócska erdő felől közeledünk. Egy nem túl nagy, de sűrű erdő ez, telis-tele égig érő fákkal és mindent körbefut a borostyán.
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
Amint átértünk a kis erdőn rögtön meglátjuk a körbeépített kis tavat (igazából 23 hektár, mindenki döntse el, hogy mennyire kicsi), amit egyébként mesterségesen hoztak létre. Most sok vizimadár, köztünk rengeteg kacsa él itt 🙂 … A kép azért ilyen, mert nem nagyon szerettem volna közelebb menni szegény kacsákhoz, utálom háborgatni az állatokat, inkább megtartom velük a tisztességes távolságot, hogy véletlenül se érezzék magukat fenyegetve.
Az első építmény, amit meglátunk, az egy “mű”-mecset. Azért írom, hogy mű, mert bár Török Mecsetnek hívják, az igazság az hogy a törököknek semmi közük hozzá – 184-50 körül épült, hogy emelje a környék romantikus hangulatát, így hát vallási okokból sosem volt használva (igazából ajtaja/bejárata sincs).
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
Mint mondtam, a Cseke-tó környékét Angol parknak nevezzük, az ugyanis egy angol-stílusú park. Ez azt jelenti, hogy a romantika korában az emberek felhagytak a francia-stílusú parkokkal, ahol minden nagyon szép, kimért, geometrikus volt, és inkább egy természetközelibb, “naturálisabb” parkokban kerestek kikapcsolódást – itt minden úgy lett telepítve, hogy az úgy tűnjön hogy magától nőtt úgy, mintha ember keze sose szólt volna bele.
Az előző képen is látható kis műromot kő-oltárnak nevezik. Az Esterházy megrendelésre épült parkban több műrom is található, utunk során ez az első. A műromokat egyébként valódi romok felhasználásával építették 1801-ben (Wikipédia szerint 1803-ban) – a közeli (vértesszentkereszti) apátság köveinek felhasználásával, de még a domborműves, III. századi római sírkövek is beépítésre kerültek. A tervező egyébként Charles Moreau francia építész volt, aki sok Esterházy-projektben vett részt.
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
A kő oltártól nem messze található egy másik műrom, személyszerinti kedvencem ^^. Ezt is Charles Moreau-nak tulajdonítják, és ugyanakkor épült, mint a Kőoltár.
Be kell valljam, arra nem emlékeztem, hogy a műromok egyik párkányáról víz is folyik, mert bár egész rég sétáltunk erre előtte (bő egy éve…), azóta elég sokmindent át is építettek. Hogy ez a kis vízesés az átépítés előtt vagy után került oda, az egy rejtély jelenleg számomra 🙂 …
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
A műromok egy gótikus katedrálist idéznek csúcsos-boltíves pilléreivel. Főleg emiatt a műrom miatt imádom ezt a helyet 🙂 . Szerintem ez egy egész jól elkapott kép lett, ahogy a nap már kezd lemenni az égről (8 után indultunk neki a sétának, hogy ne dögmelegben menjünk, és szerencsére nyáron 9ig azért világos van).
A műrom előtt egy kis csatorna húzódik végig (azt hiszem ez köti össze a Cseke-tavat az Öreg-tóval).
Ez a kép nem kapott közel sem annyi “likeot”, mint a többi, annyira nem is jól sikerült kép, de a történetet hozzá mindenképp el szerettem volna mondani. Fentebb írtam, hogy Tata úgy ismeretes, mint a vizek városa, a sok tó és forrás miatt, ám mára ez sajnos közel sincs így. Bár Tata és Tatabánya már az 1200-as évektől bizonyosan lakott volt, a bányásztevékenység Tatabányán (akkor még Alsó és Felsőgalla) csak a 19. században jelent meg, de rohamosan el is terjedt. A bányásztevékenység mértéktelenségének “köszönhetően” a Tatai források kiapadtak (nem igazán értek hozzá, elméletileg a bányászat során lecsapolt karsztvizek miatt). Mikor az Angol parkban sétálunk több helyen is láthatunk egy-egy táblát, hogy itt ilyen forrás volt, ott olyan forrás volt, ami mára kiapadt… Szomorú…
Egy másik épített dolog, a barlang.
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
Az úton egyébként végig különleges növények, például különböző vadbogyók vannak 🙂 …
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
És nagyjából meg is érkeztünk a “főbejárathoz”. Vannak még érdekes épületek a Cseke-tónál, például a Kiskastély vagy a Pálmaház, de ezekről nem tudtam képet készíteni, ugyanis a szabadtéri színpadon épp valami program volt, és rengetegen mászkáltak azon a részen már… De legközelebb, ha kevesebben vannak, akkor majd azokat is megörökítem 🙂 !
A bejáratot egyébként két kőgriff védi 🙂 . Sajnos az egyiküknek már nincs csőre, és mindkettő elég megviselt állapotban van már 🙁 …
Kárász Petra (@blithemagic) által közzétett fénykép,
Ha többet szeretnétek megtudni az Angol Parkról, akkor két linket ajánlok:
Remélem tetszett ez a kis “séta” 🙂 … Ha tetszett a kezdeményezés, akkor ne habbozzatok, mindenképp vigyetek el engem is egy hasonló, képzeletbeli sétára 🙂 !
♦ Facebook ♦ Instagram ♦ Bloglovin ♦ YouTube ♦
♦ Tumblr ♦ Pinterest ♦ DeviantArt ♦ Ask.fm ♦