Életjel – Instagram összefoglaló #5

életképek

Instagram

Úgy elszaladtak mellettem a napok, hogy észre sem vettem, hogy több mint egy hete posztoltam utoljára… Pedig még a hét elején elkezdtem egy Pokemon Go-s posztot, de sehogy se tudom befejezni. Szóval, gondoltam most kicsit mesélek az elmúlt napokról 🙂 …

Mivel még épp álláskeresésben vagyok nagyban, de eléggé “uborkaszezon” van most (komolyan mondom, egy hónapja új meló se került fel O_o), így meglepően sok szabadidőm van, amit ki is használok – például főzök, kezdek visszakanyarodni ahhoz az elhatározásomhoz, hogy magamnak süssek-főzzek, és amit csak lehet azt magamtól állítanám elő.

Az egész úgy kezdődött, hogy rendletem egy rakat “szafi free” lisztet. Ezekről a lisztekről tudni kell, hogy gluténmentesek, tejmentesek, tojásmentesek, élesztőmentesek, szójamentesek, kukoricamentesek, burgonyamentesek, rizsmentesek, sütőpormentesek és hozzáadott olajtól mentesek. Eddig kenyeret sütöttem (szilikonformán -.-“, pedig papíron kell, így kicsit “nedves” maradt a belseje), illetve pizzát.

A kenyér a nedvesség ellenére egyébként nagyon finom volt, valamikor kellene újra sütnöm, de mint mondtam, eléggé besűrűsödtek a napjaim (erről majd picit lentebb). A pizza szintén isteni finom volt, igaz, legközelebb kicsit megsütöm előre simán a tésztát, én kicsit ugyanis ropogósabban szeretem, bár így se volt rossz, csak nehéz volt enni, mert folyton “lecsuklott” 😀 … Került rá házi spagetti-szósz, amit a napokkal korábban még az ebédről maradt meg, csemege karaj (ami már egy hete nyitva volt, én pedig úgy nem szeretem, már csak maximum pizzára vagy melegszendvicsre rakom), az elmaradhatatlan paradicsom és paprika, illetve volt egy fél mozzarella sajtom, amit szintén rávágtam. 

Még mindig sütés-főzés 😀 …

Nagyon szeretem az ajvárt, de a boltban kaphatóakban mindben van erőspaprika, amire én pedig érzékeny vagyok (feldagadok tőle), így szinte egyértelmű volt, hogy nekem kell itthon elkészítenem 😀 . Így az egyik napomon szinte csak “befőztem”. Az ajvárt meglepően könnyű elkészíteni, a padlizsánt, paprikát, paradicsomot csak sütőben kell megsütni, majd ha kész, meghámozni, kiszedni a magokat, majd leturmixolni.

Készült még mellé mogyoróvaj, amihez vettem két csomag sótlan pörkölt mogyorót, majd turmixgépben szintén összedarálni. Mivel nem lett elég krémes, ezért tettem hozzá némi kókuszolajat, illetve egy kis xilitet is.

A harmadik tálkában pedig “pizzaszósz” van. Rendes paradicsomból, jó sok fűszerrel ^^ …

Ezekből kiderülhetett, hogy ismét megpróbálkozom az életmódváltással, amit ezelőtt két-három évvel már sikerült véghezvinnem, ám a költözés után visszatértem a régi dolgokhoz (szánom, bánom, de így történt). Most, hogy saját konyhám van, illetve az alapanyagok beszerzéséről, és a főzésről is én gondoskodom, így jóval könnyebb dolgom van ezzel kapcsolatban. 

Készült is nemrég cukkinitócsni. A cukkinit egyébként hihetetlenül imádom :3 , szerintem nincs olyan formája, amiben ne szeretném. Nemrég találtam receptet, ahol “kakaós-piskótát” készítenek belőle :O , 1-2 alapanyagot be kellene hozzá még szereznem és akkor már szinte bármit el tudok készíteni 🙂 ! 

Egyébként azért is tértem vissza az itthoni kaját készítéséhez, mert a hét elején elég sok gondom volt a gyomrommal, és az a tippem, hogy erősödött a laktózintoleranciám… Eddig egész jól megvoltam vele, időnként még a “normál” joghurtoktól se volt bajom, de szerintem ez most változott… 🙁

Megint sokat sétáltunk, igaz, ezt is a hét elején inkább, voltunk ismét az Öreg-tó partján. Ott próbáltuk ki a “thai fagyit“, amit egy nagyon cuki piros tuktukból árulják. Két alapízből (csoki és vanília) lehet választani, nem tudom hány féle “feltétből”, illetve díszítés is van. Petivel kipróbáltuk, nekem borzalmasan ízlett, csokis alappal kértük mindketten, ő eperrel és banánnal, én szederrel és snickerssel, ami egyszerre volt édes és fanyar és én azt imádom ^^! Egyébként, azt hittem hogy fogják, meglocsolják valami snickers-szintetikus vacakkal, dobnak rá pár szárított szedret, de nem. Ott vették ki a snickerset a csomagolásból, friss eper, banán, szeder került bele. A friss gyümölcsök íze pedig ugye felülmúlhatatlan 🙂 …

Ez is aznap készült 🙂 . 

A tatai vár, mögötte felhőkkel. Előben sokkal de sokkal szebben nézett ki, de azt a szépséget sajnos egy kép se tudná visszaadni 🙂 ! Muszáj volt megörökítenem, annyira jól nézett ki, ahogy a “semmiből” a vár mögött feltűntek a felhők. Siettünk is haza, mert utána jó kis zuhéj volt 🙂 … 

Persze vettünk itthonra is fagyit (én kaptam tej és cukormentest és azt kell mondjam, hogy meglepően isteni finomak O_O). Egyik bodzás-lime-os, a másik “barackos-rákóczi-túrós” ízű, együtt a kettő hihetetlenül finom! Persze azért került rá egy kis epres Oreo 🙂 , így még ropogott is. előbb írtam, hogy imádom az édest és a savanyút együtt, hát ha még ropog is… TÖKÉLETES!

Végre volt időm egy kicsit alkotni is hosszú idő után. Először Reninek készült egy pár fülbevaló (na jó, meg magamnak is csináltam egy párt ^^), hegyikristály medálból. Reninek készült belőle nyaklánc már korábban, és ahhoz szeretett volna fülbevalót (a képet egyébként ő készítette). Már én is gondoltam rá korábban, hogy jól nézne ki fülbevalóként, Reni felkérése pedig lehetőséget is adott, hogy elkészüljön belőle a füli 🙂 … Nem hinnétek, de meglepően könnyű viselet! 

A másik csinálmányok a fonalkarperecek, korábban már készült hasonló, de mivel ott a karkötőket el kellett vágnom, így azokat csak saját használatra készítettem el, de ezeket majd eladásra szánom (ha egyszer vefejezem a “szettet”). Az az igazság, hogy amelyik itt készül kék volt az utolsó aznap, amit befejeztem és azóta nem is volt időm megcsinálni a maradékot, illetve “felcicomázni” se.

Mint mondtam fentebb, hogy sűrű volt a hét, annak egy másik oka is volt – sokat járkáltam ugyanis az OKRI-ba, folytatjuk ugyanis a szexuális erőszak kutatást (egy kis időre megállt a folyamat, mert akik részt vettek benne gyakornokként, mint én is, azok szakdogát írtak, illetve záróvizsgáztak 😀 ). Először azt hittem, hogy az eddigi feladatok voltak “izgalmasak”, de azt hiszem tévedtem, ez a rész is izgalmas – most ugyanis a kutatás második részeként aktakutás van, ami azt jelenti, hogy különböző megyékről be lettek kérve nyomozási-bírósági akták, és azokat nézzük át és elemezzük különböző szempontok alapján.

Nem mondom, egyáltalán nem egyszerű ügyekről van szó, sőt, ráadásul vannak olyan durva dolgok bennük, hogy az ember azt se tudja, hogy hová nézzen, mit gondoljon (pl. amikor a védőügyvéd azt mondja az áldozatnak, hogy mutassa meg a védői asztalon, hogy milyen pózban erőszakolták meg…). Egyébként nem mondom, hogy releváns a “felmérésem”, mert nem láttam ugyebár az összes aktát eddig, csak azokat amik az én kezembe kerültek, de annyi bizonyos, hogy én eddig egy olyan esetet se olvastam, ahol valamelyik “rape-myth” beigazolódott volna (nem voltak az áldozatok ittasak, nem volt rajtuk “picsanaci”, sőt, még szórakozóhelyen se voltak…).

Nos, elég hosszú volt a hét, izgalmakkal teli, remélem hamarosan tudok hozni egy épkézlábabb posztot is 🙂 …

 

♦ Facebook Instagram Bloglovin ♦ YouTube 

♦ Tumblr ♦ Pinterest ♦ DeviantArt ♦ Ask.fm ♦