Írtam nektek, hogy a Nap bloggere leszek – vagyis voltam – szombaton, aminek egyik lényege, hogy a facebookon különböző kérdéseket tesztek fel nekem, én pedig azokat megválaszolom. Először is, nagyon szépen köszönöm a kérdéseket, nagyon tetszettek ^^, és bár volt, hogy több kérdés egy hozzászólásban érkezett, gondolom nem baj, ha ezeket külön szedem (nem mindnél lesz így, csak ha a téma megkívánja). Rengeteg kérdést kaptam egyébként, amiket ezúton is köszönöm azoknak, akik feltették 🙂
És akkor jöjjenek a kérdések és a válaszok 🙂 !
K: Mióta készitesz ékszereket? Honnan jött a hobbi? Honnan jött neked az ékszerkészítés ergo mi motivált? 🙂
V: Mivel erről terveztem egy posztot írni (meg félig-meddig már meg is írtam, csak a sulis beadandók határidői szorongatnak, ezért még nem tudtam befejezni), ezért megpróbálok röviden válaszolni. Pontos időt nálam nem lehet belőni, mert gyerekkoromban rengeteget időmet töltöttem alkotótáborokban, ahol sokszor fűztünk gyöngyöt, de az első “komoly” ékszeremet olyan 15-6 éves koromban készítettem el, gimnáziumban 10dikben, szóval lassan 9-10 évvel ezelőtt 😀 . Igazán komolyan az egyetemen kezdtem el foglalkozni ékszerkészítéssel, tehát nagyjából 5 évvel ezelőtt. A hobbim maga onnan eredt, hogy akkoribana ismerkedtem meg a dark-goth szubkultúrával, és az igazi gyönyörű goth ékszerek anno megfizethetetlenek, beszerezhetetlenek voltak számomra, de persze borzalmasan vágytam rájuk, ezért elmentem a legközelebbi méteráru boltba és bevásároltam fekete csipkéből 😀 … Utána kezdtem el megismerni a különböző anyagokat, technikákat, és persze rájöttem hogy ez egy baromi jó önkifejezési forma, hiszen olyan ékszere senkinek sem lesz, amilyet te készítesz magadnak, illetve rájöttem arra is, hogy ez nekem nagyon kell a kikapcsolódáshoz (erről is akarok majd egy posztot, a stresszlevezetésről 😀 ).
K: Honnan szerzed be az alapanyagokat?
V: Sokszor feltették már nekem ezt a kérdést, és bizony meg kell mondanom, hogy én mindenhonnan képes vagyok alapanyagot beszerezni 😀 ! A Mennyit is ér 1300 forint bejegyzésemben leírtam jó pár boltot, ahonnan szoktam vásárolni, de azóta már bővült ez a lista. Elsődlegesen még mindig a CsináljÉkszert webáruházból származnak a dolgaim, de sokmindent szerzek be eBay-ről, illetve mostanában Banggoodról is. Kimondott kézműves boltokba ritkán járok, de onnan is akadnak dolgaim. A kisebb ásványaimat Balatonlellén a kirakodóvásárban vettem, de szoktam alapanyagnakvalót találni a KIK-ben, Aldiban, és a Lidl-ben is. Szóval, én azt szoktam mondani, hogy érdemes nyitott szemmel járni 🙂 …
K: Mi inspirál az ékszerkészítésben? (Mi az ami inspirál ?)
V: Ez nagyon jó kérdés. Talán furcsán hangzik, de általában egy-egy érzés vagy bennem lévő gondolat inspirál. Olyan is van, hogy meglátok egy képet, ékszert, szobrot, filmet, akármit, és arról eszembe jut egy ékszer.
K: Van kedvenced azok közül, amiket készítettél? (Melyik a kedvenc ékszered? Melyik a kedvenc ékszered azok közül , amiket eddig készítettél ? Melyik volt a kedvenc ékszered, amit valaha készítettél?)
V: Mindig van aktuális kedvencem 🙂 . Most talán a Hannibál nyakék, de sokszor van olyan is, hogy egyik nap van egy nagyon kedvenc ékszerem, azután készítek egy másikat, és az válik abszolút kedvenccé 🙂 …
K: Inkább megcsinálod a saját kiegészítőidet, vagy szoktál vásárolni is?
V: Rengeteg alapanyagom van, ezért sokszor van olyan, hogy meglátok egy ékszert és (ha van hozzá mindenem) megcsinálom. De van olyan is, hogy meglátok valamit és inkább megveszem, hogy kicsit támogassak egy másik alkotót, mert az is fontos számomra. A kézműves-kínai posztomban arról is írtam, hogy igen, olyan is van, amikor kínából megrendelni negyedannyiba kerül, mint megcsinálni a dolgokat. Szóval, ez elég változó.
K: Látom, hogy sokat dolgozol ásványokkal – van közülük kedvenced? Ha igen, miért pont az?
V: Három nagyonkedvenc ásványom van – az aventurin, az ametiszt és a hegyikristály. Ezeket a hatásai, de persze a gyönyörű színeik miatt kedvelem.
K: Hatnak rád valamilyen módon a használt ásványok? Hogyan választod őket?
V: Az ásványok szerintem amolyan homeopátiás-módon működnek – ha hiszel bennük, használnak, ha nem hiszel bennük, akkor persze hogy nem használnak. Nem mondom azt, hogy ha lebetegszem vagy akármi, akkor csak ásvánnyal gyógyítom magam. Viszont, amikor múlt hónapban egész végig beteg voltam, akkor a C-vitamin mellett gyakran a nyakamba akasztottam a hegyikristály medálomat. Egyébként én inkább a lelki hatásaikat szoktam megérezni, a testiket kevésbé.
K: Szereted a kihívásokat (mint a mostani 30-naposat, amit csinálsz)?
V: Igen, bár bevallom, a kihívásokra én általában inkább amolyan “kis színesekként” gondolok, amik picit közelebb hozzák a bloggert az olvasóihoz 🙂 . Bár nem igazán szeretnék sokat írni a magánéletemről, szimplán azért mert nem akarom hogy mindenki tudjon mindenről, ezért hívják magánéletnek 🙂 . Persze vannak olyan dolgok, amiket az ember szívesen megoszt, de azért nem mindent. Nos, tehát, egy szó mint száz, azért szeretem őket, mert egy picit ti is jobban megismertek, így talán érthetőbb az is, hogy miért pont olyan ékszerek készülnek, amilyenek 🙂
K: Mik a terveid a bloggal, az ékszerkészítéssel, szeretnél megélni belőle? Milyen terveid vannak 2016-ra?
V: A blogról nem szeretnék lemondani, szeretem írni (immáron 5 éve :O ! ). Közhely, de magamnak írom, pontosabban magam miatt, hiszen szeretem megosztani hogy éppen mit csináltam, illetve szeretem a tapasztalataimat is megosztani, mert amikor én kezdtem az ékszerekkel foglalkozni, akkor én sehol se találtam ilyen tutorialos blogot. Ékszerkészítést szerintem amíg élek csinálni fogom, igaz, mostnában elkezdtem festegetni is, de inkább új dolgokkal próbálkozom, mint például az ékszerbeton, de sajnos ebből ma Magyarországon nem lehet megélni. Inkább egy hobbi marad ez, sajnos, de szerintem nincs olyan kézműves, aki ne álmodna egy saját alapanyag-boltról, ahol esetleg saját ékszereit is árulja (és persze jól megy a bolt). Ezekkel kapcsolatos terveim jövőre, hogy tovább fejlődjek, és mint minden évben, hogy elkezdjek süthető gyurmázni 😀 .
K: Milyen fajta ékszer csináltál először ?
V: Konkrétan a legelső ékszer, amit csináltam (és amire a gimis koromból emlékszem is 😀 ), az egy holt egyszerű csipke nyakpánt volt. Vettem fekete csipkét a helyi méteráruboltban, és kézzel (!!!) két szerelőkarika segítségével rátettem egy ezüst medált, amiben fekete kő volt, és régebben egy karkötőmön volt, csak arról leesett. Azt, hogy kézzel szereltem össze a szerelőkarikát azért tartom fontosnak kiemelni, mert ma már az elsőszámú ékszerkészítési alapanyagom a minimum 4-féle fogó 😀 …
K: Ha holnap vége lenne a világnak mit csinálnál ?
V: Hmmm. Elgondolkodnék picit, majd fognám magam meg a Kedvest, hazamennénk anyámékhoz, ott főznénk közösen valami finomat, majd kellemesen megebédelnénk, utána süti, kávé. Semmiképp nem pánikolnék be, mondjuk főleg azért, mert mostanában meglepően elégedett vagyok az életemmel. Ezt valamelyik kihívásos napban írtam már, hogy igen, lehetne jobb, de lehetne sokkal rosszabb is, így annak örülök, ami most van 🙂
K: A barátaid mit szólnak a hobbidhoz ? Támogatnak ?
V: Szerintem örülnek neki, olyan értelemben, hogy ha valamit kitalálnak, akkor tudják, hogy hozzám lehet fordulni és én akkor azt megpróbálom megvalósítani 😀
K: Van kedvenc alapanyagod?
V: Húúú, ez nagyon jó kérdés. Pár évvel ezelőtt rögtön rávágtam volna, hogy a fekete csipke, de most elgondolkodtam rajta. Azt hiszem, hogy most talán az ásványok 🙂 , azokra nagyon rákattantam az elmúlt időben ^^. Jöhet nyersen, jöhet gyöngyben, jöhet marokkőben, jöhet pici kőben, jöhet splitterben, mindegy, csak ásvány legyen 🙂 !
K: Ha a jövőben csak három blogot olvashatnál, akkor melyik három lenne az?
V: Nem tudnék választani. Az az igazság, hogy klasszikus értelemben nincs olyan blog, amit olvasok, inkább vannak olyan blogok, amiknek több bejegyzését elolvasom, mint másokon, de szerintem nincs olyan blog, aminek minden posztját olvastam volna. Sokszor van, hogy látok egy posztot, megtetszik, felkelti az érdeklődésemet, és akkor elolvasom, olyannál is, akit előtte-utána talán nem is olvasok. Szóval, én témákat szoktam olvasni, nem blogokat…
K: Ha három dolgot kívánhatnál a blogger tündértől a blogoddal kapcsolatban, mi lenne az a három?
V: Egy gyönyörű dizájnt, sok-sok időt, és tehetséget fényképezéshez 😀 …
K: Ha holnaptól felajánlaná egy divatáruház , hogy árulja az ékszereid mit szólnál ?
V: Összepisilném magam örömömben! 😀 Nem igazán tervezek “divatikonná” válni, főleg mert nem tudnék többezer ugyanolyan ékszert csinálni (minden ékszerem egyedi és egyedüli), szóval eléggé lehetetlenség lenne, de úgy vélem, hogy sok alkotónak jól esne az az “elismerés”, hogy egy nagy cég felkeresi. Nekem igazából az okoz örömet, ha valakinek a saját kis álmát-vágyát meg tudom valósítani 🙂 …
K: Mi volt a legbénább karácsonyi/szülinapi ajándék, amit valaha kaptál?
V: Nem szoktam béna ajándékokat kapni, valahogy mindenki ráérez, hogy mi az aminek örülnék – meg mondjuk, én minden apróságnak tudok örülni ^^ …
K: Melyik a legkedvesebb iskolás emléked?
V: Általános iskolás koromban minden évben rendeztek a sulimban “English Partyt”, amelyben persze minden évben résztvettem. Kétszer színdarabot adtunk elő, egyik évben írtánc volt, utolsó évben pedig a Let it be-t énekeltük el. Szerettem ezeket.
K: Megvetted már a karácsonyi ajándékokat ?
V: Mostanában kezdtem el beszerezni őket, de idén kevés ajándékot fogok venni, ugyanis én inkább készítem az ajándékokat (azok meg félig már kész vannak ^^, még pár lépés van hátra, hogy teljesen elkészüljenek).
K: Szereted a személyes meglepetéseket ?
V: Igen. Sőt. Csak azokat szeretem. Talán ezért is van az, hogy én kb. minden évben adok egy kézzel készült ajándékot is. Volt, amikor ékszert, volt amikor karácsonyfadíszt, volt amikor Mikulásvirág-hűtőmágnest. Idén egyenlőre még titok 😉 !
K: Melyik a kedvenc számítógépes játékod? (Írtad a 30 érdekes tény bejegyzésben, hogy általában játszol a gépen 🙂 )
V: Szerint két örök kedvencem lesz – a Sims és a Heroes. Nagyjából mindnek játszottam az összesével – a kedvenceim a Sims2-3 és a Heroes 3-4 volt. Nagyon szerettem régen a Sid Meier’s Pirates! játékát is, nagyon klassz kis kalózos, sajnálom, hogy ilyen stílusú kalózos játékot másikat – ami ilyen szinten van – nem ismerek 🙁 …
K: Használod/eladsz Meskán?
V: Nem. Egy kis ideig fenn voltam Meskán, de nagyon nem alkotó-barát. Egyrészt marha sok pénzt ki kell fizetned (szerintem), hogy eladhass, másrészt semmi garancia nincs rá, hogy eladj. Arról nem is beszélve, hogy a kis noname eladóknak (amilyen én is vagyok) abszolút semmi esélyük a nagy nevek mellett …
K: Beszélsz oroszul? 🙂 Ki a kedvenc orosz íród/költőd?
V: Fél évig tanultam oroszt, de sajnos a cirill gyakorlásán túl nem jutottam tovább. Van ugyebár egy “Orosz blogom“, amit egy időben becsületesen írtam, de egyszerűen már nincs rá időm 🙁 … Kedvencem Gogol, Ő örök kedvenc, bár az orosz realistákat nagyon szeretem, valahogy Gogol olyan irónikusan tud írni a dolgokról, ami hozzám közel áll 🙂 .
K: Írod, hogy a Family guy a kedvenced – szinkronnal, vagy felirattal? Mi a véleményed a magyar szinkronról? Szereted, nem szereted? Miért?
V: Family Guy óriási kedvenc nálam, én bolond vagyok, simán idézek belőle egy-egy társadalmi probléma szemléltetése végett 😀 . Azt mondom, hogy is-is, mert van úgy, hogy valamikor az eredeti jobb, de olyan is van, amikor ugye a szinkron sokkal jobban sikerül, sokkal több poént helyeznek el benne, stb. Egyébként ha tehetem, akkor magyarul nézek filmeket, ugyanis nem tudok csak ülni és filmet nézni, nekem muszáj csinálnom közben valamit (pl. ékszert alkotni vagy festeni), és olyankor jobb szeretem, ha mindent értek. Bár beszélek meg értek angolul, azért az eredetiben lehetnek olyan dolgok, amit nem értek.
K: Mit tanultál az egyetemen?
V: Szegeden Szociálpedagógusnak tanultam, most Pesten Kriminológusnak tanulok. Mindkettőt nagyon szeretem és szerettem. Egyébként, furán hangozhat, de az egyetemeken “önmagamra” találtam, baromi sokat változtam az elmúlt 5 évben (sokkal többet, mint előtte lévő húszban összesen).
K: Hogyan látod magad 5-10év múlva? 🙂
V: 5-10 év múlva szeretném magam úgy látni, hogy egy kellemes tavaszi délutánon a saját házam hatalmas kertjében ülök és vizipipázgatok, tök nyugodt vagyok, semmi miatt nem kell idegeskednem, és csak nyugodtan olvasgatok. Na, attól tartok, hogy ez az, ami soha nem lesz, de jó lenne 🙂 … Sokkal esélyesebb, hogy vagy a PHd-mért küzdök majd, vagy épp valami mást fogok tanulni (pl. Családterapeutának), illetve persze akkor már valami jó kis munkahely se ártana. Jó lenne egy szép saját ház is 🙂 … De az inkább a 10 évben lesz benne, nem az 5ben.
K: Hogyan szoktál le a körömrágásról ? Olvastam , hogy rágtad a körmöd régen és sajnos ez nálam is gondot okoz .
V: Körömrágásról úgy szoktam le, hogy elkezdtem festeni a körmöm, és hát ugye a körömlakkoknak nincs jó íze, meg rondán is néz ki, ha “lerágod” 😀 … De azt hiszem főleg az íze “szoktatott” le, illetve a lelki dolgaimat is rendbe kellett hozni…
K: Inkább lányos vagy fiús lánynak gondolod magad ?
V: Inkább lányos… Bár már nem járok szoknyákban minden nap, de azért próbálok csinosan öltözni. Vannak rosszabb napokon, és vannak jobban, attól függően hogy milyen lábbal keltem fel. De lehet, hogy van egy “aranyközépút”, ami épp én vagyok?
K: Melyik a kedvenc filmes műfajod ?
V: Kaszabolós horroron kívül BÁRMI! Na jó, a dokumentumfilmeket nagyon szeretem, szinte bármiről szólhatnak (kivéve bonyolult matematikai vagy fizikai problémákról), rengeteget nézem a History Chanel-t, amin ugye történelmi dolgokról van szó, de szeretem a társadalmi problémákat bemutató filmeket is (Kóla, puska, sültkrumpli) . Másik nagy kedvenc egyébként a vígjáték (mert nevetni mindig jó), illetve a JÓ (és a hangsúly tényleg a jó-n van) kosztümös filmek (most új kedvenc a Belle című film, ami hihetetlen jól mutatja be a 18. századi kort, az akkori etikettet és szokásokat, és persze azt, hogy milyen is ott egy mulatt lánynak, aki ráadásul házasságon kívül született egy admirális lányaként, érdekes, na, tessék megnézni!)
K: Mi a kedvenc könyved ? (Melyik a kedvenc könyved?)
V: Charlotte Bronte Villettéje és Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (az Üresek városát még nem sikerült elolvasnom, de biztos az is nagyon jól sikerült :3). A Villette-t 16 éves koromban olvastam, és akkora hatással volt rám (igazság szerint ennek hatására alakult ki a viktoriánus korszakom), a Vándorsólyom pedig hihetetlenül magával ragadt.
K: Ha jól láttam, akkor kriminológiát tanulsz. Mesélj egy kicsit erről, valóban olyan izgalmas, mint ahogyan hangzik? 🙂
V: Igen, Kriminológia MA-ra járok jelenleg. Nem mondom, vannak benne izgalmas dolgok, mégsem tudom azt mondani, hogy ez a képzés úgy jó, ahogy van, ugyanis nagyon úgy érzem, hogy nincs kitalálva ez az egész (pár évvel ezelőtt kezdték el hírdetni, ráadásul akkreditálva sincs a szak :-/ ), illetve nekem nagy gond, hogy az egyetemekre mindig úgy gondoltam, mint az elme fellegvárára, a tudomány oszlopaira épült szabad gondolkodás templomára, holott a valóság ettől baromi messze van. A rendszer hibája valahol, hogy nem nagyon lehet önálló gondolatod, a fontos az hogy bebiflázd a sok okosságot. Rengeteget tanultam (és tanulok) a bűnözőkről, a bűncselekményekről, azonban úgy érzem, hogy eléggé egysíkú a dolog, nem használják ki a lehetőségeket úgy, amennyire azt ki lehetne használni (hogy a sz@r órarendekről ne is beszéljünk). Sajnálom, hogy a fő érdekességeket (pl. a kriminológia-elméletek vagy a kriminálpszichológia) csupán 1-1 félévben tanuljuk, mert szerintem megérné ezekre jóval több időt fordítani (főleg a krimpszichóra 😀 ). Abban reménykedem, hogy alakulni fog ez a dolog folyamatosan, és majd az utánunk jövőknél jóval inkább ki lesz találva, jóval inkább “egyben” lesz az egész, mert szerintem picit szét van most töredezve, nem érzek benne egy egységet.
K: Szereted a bűnügyi/helyszínelős sorozatokat? Van kedvenced?
V: Igen, nagyon. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy végül kriminológiára jelentkeztem. Örök kedvenc a Gyilkos Elmék, ugyanis engem a sorozatgyilkosok “vonzanak”, illetve szerettem a CSI-okat (főleg a New Yorkot), meg az eredeti NCIS-t is (persze főleg Abby miatt 😀 ).
K: Mi a véleményed az ebay-es hatalmas csillivilli statement nyakláncokról?
V: Hát, én nem hordanám, mert nem az én világom, de biztos van olyan, akinek tetszik, vagy aki egyáltalán tudja hordani – mert én még azt se tudnám, hogy milyen ruhát vennék fel hozzá 😀 …
K: Milyen ékszereket szerettél viselni a viktoriánus korszakodban? Azokat is magad készítetted?
V: Amikor a nagy viktoriánus korszakomat éltem, akkor csipkét hordtam csipkével (ékszerben is), meg persze kámeát kámeával. Ezeket is én készítettem igen, egy időben rengeteg kámeát vettem – “hölgyeket”, csontváz-hölgyeket, meg persze denevéresest is :3 …
