Mostanában nagyon rá vagyok kattanva a könyvvásárlásra (ismét). Nem mondom, hogy volt olyan év amikor legalább 2-3 új könyvet ne szereztem volna be, de amikor “bekattanok” akkor 2-3-4 könyvet veszek egy hónap alatt egy fél éven keresztül (épp most tértem haza egy újabb könyvvásárlásból, szóval várhattok még könyves posztot 😀 ).
Szóval, most egy antikváriumi csodáról írnék nektek, a Galaktika 51-es számáról, ami 1983-ban jelent meg. És egyedülálló módon a vámpírokról szól, így a klasszikus vámpirizmus kedvelőinek kötelező olvasmány!
Elég nagy divat lett manapság vámpír-történeteket írni és olvasni, de valljuk be, különbség van a klasszikus vámpirizmus és a ma jellemző tini-vámpír-sztorik között. Itt most nem beszólni akartam azoknak, akik az ilyen történeteket kedvelik, maximum akkor ha egy Tvájlájt elolvasása utána magukat vámpír-szakértőknek hiszik. A tini-vámpír sztorik nem vámpír sztorik, ezeket ne felejtsük el. A klasszikus vámpírizimusban a vámpír szintén a hálódba akart bejutni, de nem azért hogy nézze ahogy alszol, hanem hogy jól kiszívja a véredet.
Ez a könyv tehát a klasszikus vámpírtörténetek egyik alapköve.
A könyvben magában verseket, novellákat, de még egy-egy rövidebb regényt is megtalálhatunk (mint amilyen pl. a Carmilla, amiről nemrég Trish írt, és ami cikk újra eszembe juttatta ezt a kis füzetecskét (magazint), és ami miatt megnéztem hogy be lehet-e egyáltalán még szerezni).
Valamikor, tinikoromban megvolt ez a szám, de sajnos valahová sikerült eltüntetnem és az istenért sem akart előkerülni, pedig bizony rengeteget olvasgattam, nézegettem, ugyanis a babybat korszakom előtt elég durva vámpír-mániában szenvedtem (igazából még mindig tart a vámpír-mániám). Szóval, ahogy fentebb írtam, Trish írása adott egy újabb löketet, hogy feltúrjam a Gúglit és keressek egy ébkézláb példányt. Szerencsére a Libri Antikváriumában rá is leltem egy nagyszerű, szinte teljesen új állapotban lévőre, potom 600 forintért, nem is gondolkodtam sokat, rögtön le is csaptam rá. Pár nappal később a kezemben is tartottam ezt a csodát 🙂 …
Klasszikus vámpírtörténetek lévén (mily meglepő) a könyv tele van az eredeti, Lugosi Béla-féle Dracula filmből származó képillusztrációkkal, illetve denevéres képekkel 🙂 . Ami nekem különösen tetszik, hogy szépirodalmon kívül még idéz kínai vámpír-legendát is, sőt, még egy középkori magyar szokásról is ír, amit egy hazánkon átutazó tapasztalt meg és jegyzett le.
Egy szó mint száz, én azt mondom ez egy olyan kötelező példány, aminek minden vámpírokat kedvelőnek a polcán ott kell hogy legyen. Nekem kicsit hiányzik, hogy legyen még egy olyan magazin, ahol olyan jól összeszedett (és szerintem kevésbé ismert) történetek, versek szerepeljenek, amik a klasszikus vámpirizmust idézik.
Mert egy igazi vámpír igenis vért iszik. Minimum kristálypohárból, egy ódon kastély hatalmas étkezőjében, eltartott kisujjal 😀 …
♦ Facebook ♦ Instagram ♦ Bloglovin ♦ YouTube ♦
♦ Tmblr ♦ Pinterest ♦ DeviantArt ♦ Ask.fm ♦