Ilyenkor mindig megjelenik a kérdés – vegyünk-e nyulat ajándékba Húsvétra? Egyértelműen NE. És hogy miért? Egy kis vélemény a felelős állattartásról.
Gyerekkoromban én is, mint minden gyermek rágtam a szüleim fülét, hogy szeretnék állatot. Volt is tengeri malacunk (kétszer is), aranyhörcsögünk, ékszerteknősünk, papagájunk és díszgalambunk is. Szerencsétlen állatok mind-mind elpusztultak valami betegségben vagy épp emberi mulasztásban (oké, az aranyhörcsög megszökött, ő még lehet boldogan és szabadon él… 20 év után is). Szóval, a kérdés, hogy való-e a gyereknek állat, szerintem egyértelmű, hogy nem. Hiába akar a kisállatról szeretettel gondoskodni, nincs akkora ismerete és felelősségtudata, ami egy felnőttnek lehet. Az a hozzáállás meg, hogy “Majd megtanulja a gyerek, ha elpusztul az állat” kifejezetten barbár és kegyetlen szerintem, mivel egy élőlény életébe kerül.
Az, hogy mivel lehet felelősségre nevelni a gyereket, szerintem egyértelműen a jó példával. És igen, tényleg sokkal könnyebb erről beszélni “nem-szülőként”, mint szülőként átélni. Meg tudom érteni a másik oldalt is, hiszen ki az, aki ne szeretne mindent megadni a gyermekének? De biztos, hogy mindezt egy állat kárán kell megtanítani? Ha Húsvétkor nyulat veszel a gyermekednek, akkor nem a gyereknek veszed a nyulat, hanem MAGADNAK. Szülőként ugyanis az élő állat jól-léte ugyanúgy a te felelősséged is!
Egy nyuszi igen, édes, aranyos, hihetetlen kis állatok, akikkel nem lehet betelni. Saját személyiségük van, szerintem olyanok mint egy kutya és macska keveréke. A legtöbben úgy gondolják, hogy a nyulak rágcsálók, de ez nem teljesen igaz. A nyúl fűevő lény, és hihetetlenül érzékenyek. Egyáltalán nem megfelelő étek nekik a magok, krumpli, kenyér, kukorica, de még a répa sem. A nyúllal nagyon kell vigyázni, mert mindent képes megenni, olyan dolgokat is, amik egyáltalán nem válnak javukra! A túl sok répa például elhízáshoz vezet náluk, ami megrövidíti az életüket, és ha nem esznek elég szénát/füvet, akkor fog-, és gyomorproblémák jelentkeznek, amik végzetesek lehetnek.
Ami hibát a családom bizonyosan elkövetett korábban az állatvásárlásokkor, az az volt, hogy nem készültünk fel rendesen az állatra. Nem néztük át igazán, hogy mire is van szükségük, csak amennyit a kereskedésben elmondtak, de ott sem mindig adnak át releváns információkat, sokkal inkább a kereslet-kínálat hajtja a kereskedőket, mint az informálás és az állat jólléte, egészsége. Nyulaknál pl. kifejezetten szeretik ajánlani a “nyalósót”, ami hihetetlenül károsítja a veséket, ráadásul egyáltalán nem kell a nyúlnak. A nyúlnak széna kell szénáva és friss vízzel, ha ez a két dolog megvan, akkor a többi már csak nasi (minőségi táp, fűszernövények, megengedett ágak, levelek).
A tartásról és helyes táplálásról elengedhetetlenek a releváns információk gyűjtése (pl. tenyésztők oldalán nagyon klassz leírások vannak – WonderBunny – Táplálás), de ezen kívül fel kell készülni a különböző betegségekre is, illetve elengedhetetlen, hogy keressünk egy nyuszis/egzós dokit a környékünkön. Általános kisállat orvos nem megfelelő (ők inkább cicákhoz és kutyákhoz értenek), bár többségük elvégzi a körömlevágást vagy a félévente/évente esedékes oltást, de ha baj van, akkor elengedhetetlen egy megbízható, jó szakember. A nyulak, mint fentebb is írtam, nagyon érzékeny állatok, az életük (sajnos) perceken múlnak (a megfelelő ellátásról már ne is beszéljünk).
A nyulakat nagyon könnyű megszeretni, és könnyű nyúl-mániássá válni. A nyúl-kedvelők közössége pedig nem ismer kegyelmet. A sok Húsvéti felelőtlen nyúl-vásárlás már kikészítette őket. Azt tudtátok, hogy sokkal több nyulat tesznek ki, mint kutyát vagy macskát? A szomorú az, hogy akik kiteszik a nyulat az utcára arra már nem gondolnak, hogy ők már háziasítottak, cseppet sem tudják ellátni magukat önállóan. Nem tudnak élelmet keresni (ha füvet talál is, a túl sok zöld felpuffasztja és szegény elpusztul, frisshez fokozatosan kell szoktatni az érzékeny nyúl-pocakot), inni, fedezékbe bújni, arról már ne is beszéljünk, hogy a nyuszik társas, kolóniákban élő állatok, egyedül elpusztulnak. Télen órisái gondot jelentett a Nyúlmentő alapítványnak, hogy a kis bundás állatokat kitették mínuszokba, abba nem gondolva bele, hogy halálra fagyhatnak. Hiába a szép kis bunda, a benti nyuszi a meleghez van szokva, kint halálra van ítélve.
Egy szó, mint száz – a nyúl édes, a nyúl aranyos, a nyúl hihetetlen, de a nyúlnak rengeteg hátránya is van. Ha ezeket nem tudod vállalni, akkor NE VEGYÉL nyulat (meg más állatot se…)! Mondj le arról, hogy élő állatot ajándékozz, a Húsvét nem erről szól. Egyébként is, a nyúl egy félrefordítás miatt került a képbe, ha igazán Húsvétit akarsz lenni, akkor fácánt vegyél, ahogy az eredeti szövegben is van 🙂 !
Ne vegyél hát élő állatot, légy felelősségteljes, légy előreátó, és ne állj be azoknak a sorába, akik kiteszik a nyulat egy hónap után, mert ráunnak, és mert rájönnek, hogy sok a gond vele! Annyira nem jó program minden 2-3. nap a ketrec-takarítás, de szükséges, hogy az állat és a lakás is tiszta maradjon, illetve biztosítani kell a minél több ugribugrit, szintén az állat egészsége érdekében (nem csak az izomzatának, de pl. a gyomornak is kell a mozgás).
Ha valami igazán jót akarsz tenni és felelősségre kívánod nevelni a gyermeked, akkor azt javaslom, hogy (főleg, mivel lassan úgyis aktuális) adód 1%-át ajánld fel a Nyúlmentő Alapítványnak, akik a sok kitett húsvéti nyuszit befogadják és ellátják (meg a sok bajba jutott vadnyuszit is, akik pl. balesetet szenvedtek). Ha úgy gondolod, hogy képes vagy egy nyuszit ellátni, megvan benned a kellő felelősségtudat, akkor is ajánlom az Alapítványt, hiszen rengeteg örökbefogadásra váró nyuszijuk van, akik csa kegy szerető családra vágynak…
