Talán furcsa lehet ez az állítás, de azt hiszem én most vagyok a legelégedettebb az életemmel. Úgy érzem, hogy egy biztos egzisztenciával bírok, boldog párkapcsolatban élek, családom tagjaival minden rendben, az ország legjobbnak ítélt egyetemén tanulok, újra van MGC és Expression Magazin, úgy érzem, hogy a blog és az alkotásaimRead More →
Nyilas lennék, hiszen decemberben születtem. Érdekesség, hogy fiatalkoromban nagy ló-mániás voltam, ami az értelmem nyílásával eltolódott a kentaurok irányába 🙂 . A kentaurok ugyanis a természet, az erdők kemény őrei, akik könnyedén olvasnak a csillagokból. Egyébként a kentaurok mellett a nyíl is fontos olyan értelemben nálam, hogy ha valamilyen rpg-velRead More →
Na, az ilyen feladatokkal mindig bajban vagyok, főleg mert fogalmam nincs, hogy mi az amit már százhuszadjára írok le, és mi az ami egyáltalán “érdekes” lehet másnak… No, meg ebből szedjek össze 30-at! 😀 Te jó ég… Na, de próbálkozzunk meg vele!
Hát, ez az a nap, amin eléggé kiakadtam, és egyszerűen muszáj volt átírnom a feladatot. Eredetileg így hangott a mai napi kihívás: “Ha volt olyan idő, amikor véget akartál vetni az életednek, akkor nosza, őszintén írj róla” – magam sem tudom miért, de olyan mélységesen felháborítónak és elbagatelizálónak éreztem, főlegRead More →
Szeretem ezeket a kifejtős kihívásokat, főleg mert szerintem engem vallásról nagyjából még sosem hallottatok értekezni (mondjuk se drogról, se a Kedvesről nem szoktam napi szinten írni 😀 ), erre tehát mindenképp jó ez a kihívás, hogy le tudok írni olyan gondolatokat is, amiket máskor egyébként nem tennék.
Na, azt hiszem ez egy elég érdekes téma, főleg, mert mindkét végzettségemmel kapcsolatos a dolog (a szociálpedagógus preventív tevékenységeket végez ezekkel kapcsolatban, illetve dolgozhat elvonókon is, a kriminológus pedig a bűntettek viszonylatában vizsgálja a drog-, és alkoholfogyasztást). Minden esetre azt hiszem az én hozzáállásom eléggé ambivalens mindkét témával kapcsolatban, mostRead More →
A novemberi 30napos kihívás második napjának témája, hogy hol szeretném magam látni 10 év múlva. Nagyon furcsa ez nekem, ugyanis egyáltalán nem szoktam ennyire előre látni, egyáltalán nem tervezem meg ennyire az életemet. 10 év múlva 35 éves leszek, de valahogy sehogy se tudom magam elképzelni 35 évesen 😀 …
Első nap a novemberi 30 napos kihívásomban nem más, mint hogy írjak a párkapcsolatomról vagy a szingliségemről. Talán páran tudjátok (talán a blogon is írtam már), hogy van barátom, a Kedves 🙂 , akivel immáron több mint 3 éve vagyunk együtt, és akivel mostmár több mint egy éve élünk együttRead More →
Egy érdekesnek – néha picit talán túl személyesnek – ígérkező 30-napos kihívásra akadtam teljesen véletlen a GirlPower blogon, köszönhetően a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségének köszönhetően. Nagyon régen volt már nálam ilyen kihívás, pedig viszonylag szerettem őket csinálni, izgalmasak, érdekesek, ráadásul picit közelebb hozza az olvasót a bloggerhez 🙂 .Read More →
Cathreen blogján hírdette meg ezt a kis TAG-et, kicsit dilemmáztam, hogy kitöltsem-e, ugyanis nem érzem egyáltalán izgalmasnak a gardróbomat, az elmúlt 1-2 évben eléggé “TrógerGót” módon öltözködöm (sima nadrág, fekete felső, azt szevasz). Pedig régebben elég jó stílusom volt, de egyszerűen a sok ingázástól mínuszba megy át folyamatosan a komfort-érzetem,Read More →